Mi vonatkozik az önkéntesek étkezési költségtérítésére és egészeségügyi hozzájárulására?

  

Kérdés:

Az önkéntesek étkezési költségtérítésére is vonatkozik a munkavállalóknak adómentesen juttatható étkezési hozzájárulás mértéke? Az önkéntesek esetében felmerül az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége?

 

Válasz:

A konkrét kérdések megválaszolása előtt szeretnék kitérni az önkéntes jogviszony sajátosságaira. Ezt azért tartom fontosnak, mert a megfogalmazott kérdésekből számomra az szűrődik le, hogy a fejekben keverednek a különböző jogviszonyok; leginkább a munkaviszonytól való elhatárolás okozza a bonyodalmat.

A közérdekű önkéntes tevékenység, mint önálló jogviszony bár természetesen sok hasonlóságot mutat a munkaviszonnyal, mégis teljesen más. A lényege, hogy az önkéntes ellenszolgáltatás nélkül végez munkát mások javára, szabad elhatározásból, még a munkaviszony egyik lényeges eleme, hogy ellenszolgáltatásért, egyfajta gazdasági kényszerből végeznek az emberek munkát.

Az önkéntes jogviszonyt önálló jogszabály, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény (Köt.) szabályozza, akként, hogy természetesen háttérjogszabályként megjelenik a Polgári törvénykönyv, illetve maga a Köt. utal más jogszabályokra, például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre (Szja.). Ám nagyon lényeges kiemelni azt, hogy automatikusan nem alkalmazhatóak rá azok az adójogszabályok, amelyek a munkaviszony tekintetében számításba jönnek.

A Köt. megalkotásának egyik lényeges eleme volt éppen az, hogy a meghatározott adminisztrációs szabályok betartásáért cserében a törvény által meghatározott körben (a fogadó szervezetek pontos meghatározása, illetve a közérdekű tevékenység meghatározása) tisztán, az eddigi kaotikus helyzetet megszüntetve lehessen azt biztosítani, hogy az önkéntes az általa ellátott tevékenység során felmerülő költségeit a fogadó szervezet megtérítse. Fontos itt kiemelni, hogy ezáltal az önkéntes nem kerül jobb anyagi helyzetbe, hanem nem kerül rosszabb anyagi helyzetbe.

A törvény a költségtérítések és juttatások meghatározásánál azt mondja ki, hogy azok nem minősülnek ellenszolgáltatásnak, így a Köt. szabályait betartva adott költségtérítések vagy juttatások esetében nem merül fel adó vagy járulékfizetési kötelezettség.

  

2. § (1) Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha

a) a személy a tevékenységet maga vagy közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja] javára végzi,

b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul,

c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelő szervének tagjaként vagy egyházi személyként.

(2) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.

 

A költségtérítések esetében a törvény nem is állapít meg konkrét összeghatárt, hanem lehetőséget ad – a felsorolt költségfajták tekintetében – arra, hogy minden, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges költséget megtérítsen a fogadó szervezet. Az minősül szükségesnek, amely nélkül az önkéntes tevékenységet nem, vagy komoly nehézségek árán lehetne ellátni.

Kivétel ez alól az önkéntes saját gépkocsi használatának esete, amikor a személyi jövedelemadóról szóló a törvény szerint meghatározott mértékig lehet megtéríteni a gépkocsi használattal felmerülő költségeket a kiküldetési rendelvényre vonatkozó előírások betartása mellett.

A konkrét kérdésekre rátérve az étkezéssel kapcsolatos költségek tekintetében a Köt. úgy fogalmaz, hogy nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervez által a tevékenység ellátáshoz szükséges étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése.

 

2.§ (3) Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által

b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával - az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének [Szja. tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 6. pont] nagyságát,

Az önkéntes étkezésének biztosításánál vagy a szervezetek biztosítják a szükséges étkezését (pl. valahol befizetnek a részükre) vagy az önkéntes által hozott számla alapján megtérítik azt.

Nem szabad ide belekeverni az étkezési támogatást, hiszen az a munkaviszonyban érvényes az Szja. (1. számú melléklet 8.17.) szerint, illetve a 11%-os egészségügyi hozzájárulást is jövedelem után kell fizetni, ám esetünkben nem beszélhetünk jövedelemről.

Szja. 1. sz. melléklet 8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 9000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, italautomatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 4500 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 9000 forintig vagy a 4500 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;

 

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. Törvény:

2. § Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után.